
A tervezőgrafikus tudásnak két fő kategóriája van.
Az egyik a programismeret, a másik pedig a tervezéselmélet. Ez a két tudásterület külön és együtt is fejleszthető.
A grafikai képzéseknél ezek nagyon gyakran összemosódnak, és képzésenként eltér, hogy milyen arányú összetételt neveznek grafikus képzésnek.
Nagyon fontos viszont már az elején tisztázni, hogy attól, hogy valaki tud használni egy grafikai programot (pl.: Adobe Photoshop, Illustrator, InDesign, Affinity), még akkor sem lesz automatikusan grafikus, ha azt nagyon magas szinten kezeli. A programhasználat ugyanis önmagában még nem jelenti azt, hogy valaki tud tervezni.
Tervezéselmélet nélkül nincs teljes grafikai tudás.
A programismeret természetesen nagyon fontos része a szakmának.
Az alap skillszet egy grafikusnál jelenleg a Photoshop, az Illustrator és az InDesign. Erre a három programra az elmúlt pár évben nagyon erősen feljött a Figma is, így szerintem alapszinten jó, ha ebbe is beletanulsz.
Ezt a legtöbb grafikus képzésen nem tanítják, ami igazából nem feltétlenül baj, hiszen a Figmát videókurzusokból nagyon könnyen meg lehet tanulni. Logikusan működő program, főleg akkor fog könnyen menni, ha előtte már megtanultad az Adobe programokat.
Sok munkahelynél az After Effects alapjai is jól jönnek, de erre is igaz, hogy videókurzusokból viszonylag könnyen össze tudod szedni az alapokat.
Hogyha teljesen nullán vagy, akkor szerintem kezdd a Photoshoppal. Hogyha pedig már kijöttél egy suliból, és megy az Adobe szent háromság, akkor jöhet a Figma és az After Effects.
Az Affinityvel tök jól ki lehet váltani az Adobe Photoshopot és az Illustratort, illetve az InDesign bizonyos funkcióit is.
Viszont ha grafikus munkahelyre mész dolgozni, akkor nagyon nagy eséllyel az Adobe programok ismeretét fogják elvárni. Az Affinityre ezért inkább akkor tudsz támaszkodni, hogyha szabadúszó vagy.
Ha például egy logót kell elkészítened, technikailag ugyanúgy meg tudod csinálni Illustratorban és Affinityben is. És itt jön be igazán az, hogy mi a különbség a programismeret és a tervezéselmélet között.
Ahhoz, hogy egy jó logót készíts, tudnod kell tervezni, és tudnod kell kivitelezni is.
A kivitelezéshez ismerned kell az Illustratort vagy egy másik megfelelő programot. Tudnod kell, hogyan szerkessz meg egy adott formát pontosan, hogyan használj guideokat, rácsokat, hogyan építesz fel arányrendszereket.
Ez a technikai része a kivitelezésnek. Viszont ez csak azután jön, hogy már tudod, mit szeretnél elkészíteni.
A tervezés első része az, hogyan találod ki az adott megoldást, mit tervezel meg, és hogy az megfelel-e a grafika szakmai szabályainak.
Egy logónál például nagyon fontos maga a tervezési ív. Általában úgy indul a folyamat, hogy megismerjük a feladatot, kutatunk, utána készítünk nagyon sok skiccet. Ezekből kiválasztunk néhány irányt, azokat digitálisan látványtervezzük, prezentáljuk az ügyfélnek, ő kiválaszt egyet, majd ezt véglegesítjük, pontosan kiszerkesztjük, és elkészítjük belőle a szükséges színállásokat.
Ebben az egész folyamatban a gépet csak valahol a kiválasztott irányok digitális látványtervezésénél kapcsoljuk be. Az előtte lévő rész, vagyis hogy egyáltalán mit készítünk el a grafikai programban, nagyrészt a tervezéselméleten fog múlni.
Egy alapos grafikus képzésben a tervezéselmélet legalább ugyanolyan fontos, mint a kivitelezés.
Egy logónál például tudnod kell, milyen gyakorlati és tervezési szabályoknak kell megfelelni. Hogyan kell redukálni egy formát, hogyan használjuk a negatív tereket, milyen szerepe van a vonalvastagságnak, mennyire lehet összetett egy jel, hogyan igazítjuk hozzá a tipográfiát, milyen kompozíciói lehetnek egy logónak, milyen színállásokra van szükség, és hogyan kell végül szakmailag megfelelően leadni az anyagot.
Ezek már nem programspecifikus kérdések. Ezek szakmai döntések.
És szerintem ebből jól látszik az arány is.
Az, hogy egy logó mennyire fog működni, elsősorban a tervezési döntéseken fog múlni, nem azon, hogy hány funkcióját ismered az Illustratornak.
Tíz éve juniorként még könnyebben el tudtál helyezkedni úgy is, hogy főleg programismereted volt, abban bízva, hogy majd a munkahelyeden kitanítanak. A seniorok és az art directorok sok helyen valóban mentorálták a juniorokat, és ez működő modell volt.
Ma viszont nagyobb a verseny, és a junioroktól is sokkal többet várnak.
Ezért ma már erős tervezési tudás és egy átgondolt portfólió nélkül nagyon nehéz munkát találni.
Hogyha jelenleg csak a programokat tudod jól kezelni, akkor szerintem ne kizárólag az álláskeresésbe rakd az energiádat, hanem abba is, hogy megszerezd a szakmához szükséges tervezéselméleti tudást.
Egy grafikusnak tehát mind a programismeretet, mind a tervezéselméletet fejlesztenie kell. Egyik sincs igazán a másik nélkül.
Ha jó és megbízható grafikus szeretnél lenni, akkor az elméleti és a gyakorlati tudást is meg kell szerezned.
Az, hogy ezt milyen sorrendben teszed, már rajtad múlik. Bármelyikkel kezdhetsz, de nyilván az az ideális, ha párhuzamosan tanulod a kettőt, mert így könnyebben beépül a tudás. De az is teljesen működőképes út, ha először megtanulod a programokat, majd utána tanulod hozzá az elméletet.
Például a tervezéselméleti grafikus képzésünkre is sokan érkeznek úgy, hogy a programokat már jól kezelik, és ehhez szeretnék megszerezni a szakmai elméleti hátteret.
Oktatóként azt gondolom, hogy a kettő közül a grafikai programismeretet könnyebb önállóan megtanulni.
Nagyon sok jó videókurzus, tutorial és segédanyag van hozzá, és egy program működését viszonylag logikusan, lépésről lépésre fel lehet építeni. A tervezéselmélet viszont sokkal szerteágazóbb.
Ezt különböző online forrásokból összeszedni nagyon nehéz, mert rengeteg apró információból áll össze egy nagy rendszer. Itt jön be egy jó képzés egyik legnagyobb előnye. Meg tudja neked spórolni azt a végtelen időt, amíg különböző helyekről összeszeded az információmorzsákat, és helyette egy már strukturált, átgondolt és egymásra épülő tananyagban kapod meg ugyanezt a tudást.
A tervezőgrafika pont olyan terület, ahol nincs egyetlen tankönyv, amiben minden szükséges tudás benne lenne.
Vannak nagyon jó alapozó könyvek, és ezek közül néhány magyar nyelven is elérhető.
Viszont olyan könyvet nem igazán fogsz találni, amely teljesen átfogóan lefedi egy grafikus képzés összes területét.
Általában inkább speciális témákról vannak könyvek, például csomagolástervezésről vagy tipográfiáról, és ezeknek is nagyon nagy része csak angol nyelven érhető el. Ezért a tervezéselméleti tudás önálló összeszedése jóval nehezebb, mint egy program megtanulása.
És itt jön be az a kérdés, hogy egy adott grafikus képzés milyen arányban tartalmaz programismeretet és tervezéselméletet.
Általában a művészeti felnőttképzéseknél, tehát amelyeket művészeti iskolák tartanak, jobb arányban jelenik meg az elmélet és a programismeret. Ezeknél sokszor törekednek arra, hogy a kettő viszonylag egyensúlyban legyen.
Vannak viszont olyan felnőttképzők, ahol a grafika csak egy szakma a sok közül. Ugyanazon a helyen lehet tanulni grafikát, asztalosságot, fodrászatot és sok más szakmát is.
Ezeknél a képzőhelyeknél, természetesen kivételekkel, általában a programismeret kerül nagyobb túlsúlyba. Van olyan iskola is, ahol külön tervezéselméleti oktatás helyett a digitális órák közben hint el az oktató bizonyos elméleti információkat az adott témáról.
Ilyen képzésekről egyébként sok hallgató érkezik hozzánk később tervezéselméletet tanulni, ezért ezt a különbséget oktatóként is elég jól látjuk.
A hosszú távú szakmai fejlődéshez elengedhetetlen a tervezéselméleti háttér.
A programok változnak. Jönnek új funkciók, új eszközök, új szoftverek, és egyre több olyan technikai feladat van, amit részben vagy teljesen automatizálni lehet.
A tervezési gondolkodás viszont sokkal mélyebb szakmai tudás. Ha érted, hogyan kell egy problémát vizuálisan megoldani, miért működik vagy nem működik egy kompozíció, hogyan kell egy adott célcsoporthoz tervezni, akkor ezt a tudást később többféle programban és többféle technológiával is használni fogod tudni.
Ha esetleg te is abban a helyzetben vagy, hogy már jól kezeled a grafikai programokat, vagy egy társszakmában dolgozol, például marketing vagy UX területen, és emiatt rendszeresen együtt kell dolgoznod grafikusokkal, akkor lehet, hogy pont a tervezéselméleti oldal hiányzik még a tudásodból.
Erre találtuk ki a Hollóka tervezéselméleti grafikus képzését is.
A képzés célja pont az, hogy a már meglévő programismeret mellé egy strukturált szakmai gondolkodásmódot és tervezéselméleti hátteret adjunk.