Alumni interjú Mihalovits Panka grafikussal

Szerző: | Alumni, Grafika, Interjú, Junior

A grafikusi út elejéről

Hogyan keveredtél a grafika területére?

A grafikához, őszintén, egészen véletlenül keveredtem. Régebben animációt szerettem volna tanulni, vagy esetleg illusztrációt, de mindig is rendszerekben gondolkodtam és szerettem a vizuálisan szép, esztétikus dolgokat. Érdekelt a tipográfia, a social média és a marketing/brand építés is, bár ekkor még fogalmam sem volt róla, hogy ezeknek külön nevük van. Ez lehet kicsit klisésen hangzik, de azt hiszem nem én találtam meg a grafikát, hanem a grafika talált meg engem.

A pályaválasztás kérdésekor, (amivel én viszonylag korán, kilencedikes koromban/gimnázium első évében kezdtem el komolyabban foglalkozni) úgy gondoltam, hogy számomra a média design lenne a megfelelő szakirány, mivel akkor még a fotográfia is nagy szerepet játszott a mindennapjaimban.

Elmentem a Mome nyílt napjára, ahol a média design-t szerettem volna megnézni, ezért bementem abba a terembe, ahol azt gondoltam, hogy ezt találom. Már több, mint háromnegyed órája nézelődtem, hallgattam a felvételivel kapcsolatos előadást és teljesen elvarázsoltak az ott látott dolgok. Csak az járt a fejemben, hogy „Wáó, ez tényleg teljesen én vagyok.”. Mint kiderült, (egy óra nézelődés után) a tervezőgrafika szak nyílt napjára ültem be. Azt hiszem azóta hiszek a sorsban.

Kezdetben hogyan fejlesztetted magad mielőtt Hollókás lettél?

Szakmailag teljesen autodidakta módon fejlesztettem magam. Általában csak vadul nekiestem a programoknak vagy projekteknek, amiket magamnak találtam ki. Közben, ha valamit nem tudtam megoldani, akkor Youtube tutorialokra bíztam magam, de be kell valljam, sosem bírtam végig nézni őket. Inkább a „bármit meg tudok oldani egyedül” technikát alkalmaztam, ami által sok tapasztalatot szereztem. Terveztem például csomagolást, úgy, hogy fogalmam nem volt hogyan kell, (nyilván annyira nem is működött a végeredmény) de ebből kifolyólag arra bíztatok mindenkit, hogy sose féljetek belevágni valamibe, mert rengeteget lehet belőle tanulni.

Rajzolni nagyon sok helyre jártam. A csodálatos általános iskolai rajztanáromtól, Kolonics Péter festőművésztől tanultam meg az alapokat és különböző manuális technikákat, amiket a mai napig előszeretettel alkalmazok. Eljártam, majd gimnáziumi éveim alatt visszajártam az általa tartott Városi Rajzszakkörre Dorogon. Egy idő után Budapestre kezdtem el járni. Megfordultam a Corvinban egy rövid időre, majd a Második Emelet Művészeti Műhelybe jártam, amit mindenkinek szeretettel ajánlok.

Vannak olyan platformok amiket ajánlasz a kezdőknek?

Domestika kurzusok, Behance, Instagramon stúdiók követése, Brandguide, Szabó Mátyás oldalai

A képzés alatti időszakról

Miben tudtál a legjobban fejlődni a képzés alatt?

Szakmailag biztosan az erős koncepciók kialakításában, a prezentálásban, illetve abban, hogy minél több szemszögből vizsgáljak meg egy adott problémát. Emberileg pedig elfogadtam azt, hogy nem lehet mindig minden tökéletes, megtanultam hibázni, újrakezdeni és nem túlságosan ragaszkodni.

Mivel volt a legnehezebb megbirkóznod a szakmai fejlődésed során?

Azzal, hogy nem mindig az első megoldás működik, nem szabad ragaszkodni. Van, hogy rengeteg koncepció és terv után születik csak meg a jó megoldás és visszanézve már el is felejted azt, amihez annyira ragaszkodtál.

Voltak a képzés feladatai közben pozitív vagy negatív csalódásaid?

Nincs túl sok negatív élményem a képzésről, sőt! De az első, ami a „küzdős” szó által beugrott az egyértelműen az állat piktogramok tervezése volt. Nem gondoltam volna, hogy azzal a kis feladattal mennyit fogok szenvedni, azt hiszem az egy kicsit visszaültetett a helyemre. 😀 Viszont volt feladat, ami könnyen jött, emlékszem, hogy ilyen volt a magazintervezés, (ami szerintem az egyik legerősebb munkám lett) ott csak úgy jött minden magától, nem sokat gondolkodtam a koncepción. Szerintem nálam azon áll vagy bukik a tervezés könnyűsége vagy nehézsége, hogy mennyire vagyok flow-ban vagy mennyire érdekel az adott téma. Ezen még dolgozom. 🙂

Kellemes csalódás volt számomra az InDesign program tanulása. Amíg nem tudtam használni, mert nem értettem, hogyan működik, addig szívből gyűlöltem, most pedig el sem tudnám nélküle képzelni az alkotói folyamatot és mindig alig várom, hogy használhassam.

Mihalovits Panka grafikus munkája / Hollóka grafika képzés

A képzés utáni időszakról

Milyen szempontok alapján választottál egyetemet és végül melyikre esett a választásod?

Olyan egyetemet kerestem, ahol megvan a megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy tovább tudjak fejlődni, illetve olyan szakokra tudjak áthallgatni és megismerni technikákat és médiumokat, amik nem grafika központúak, de érdekelnek engem, pl.: fotó, média design, animáció. A MOME-t választottam végül, mert úgy gondoltam, hogy ez lesz a legmegfelelőbb az igényeimnek.

Hányszor felvételiztél mire bekerültél?

Ez volt a második felvételim, tavaly nem kerültem be.

Hogyan készültél fel a felvételire?

Tanulmányrajzra és intenzív felkészítőre a Második Emelet Művészeti Műhelybe jártam, főként Fábián Erikához. Grafikai képzésre pedig értelemszerűen a Hollókához. 🙂 Attól függetlenül, hogy tudni kell, hogy a képzés nem egy egyetemi előkészítő, Réka nagyon segítőkész volt a felvételim során, rengeteget konzultált velem a munkáimról, portfóliómról és azt hiszem az egyik legnagyobb drukkolóm volt. 🙂 Alapvetően a magamtól, majd később a képzésen tanultak alapján készültem fel a felvételire. Illetve olyanokkal is konzultáltam/beszéltem/tanácsot kértem, akik már ott tanulnak.

Mesélj kicsit a felvételi folyamatról, milyen feladataid voltak, milyen élmény volt?

A felvételi három fordulóból állt, az első szakaszban portfóliót és egy, az előzetesen kiadott feladat megoldását kellett benyújtani. Számomra ez volt az egyik legidegölőbb kör (első évben rögtön itt estem ki), az előzetes feladattal nagyon sokáig szenvedtem, de végül szerintem egy szuper projekt lett. 

A második kört és a harmadik kört egyébként meglepően élveztem. A második fordulóban elbeszélgetés volt az előzetes feladatról, illetve a munkáimról, azt éreztem, hogy jól ment.

A harmadik forduló több napos volt. Első nap egy kreatív feladat és egy tanulmányrajzi feladat, második nap pedig szintén egy kreatív feladat, illetve egy műveltségi/szakmai teszt volt. Szerintem idén kimondottan izgalmas kreatív feladatok voltak, úgy éreztem mindegyikben megtudtam mutatni magamat. A felvételi héten még egy hosszabb elbeszélgetésen kellett részt vennem, ahol reflektálnom kellett a héten készített munkáimra, illetve vihettem be új projekteket is, amit az első forduló óta készítettem.

Összességében azt hiszem elmondhatom, hogy idén sokkal kevésbé izgultam, úgy éreztem, hogy van mögöttem egy olyan tudás, ami egy nagyon erős alapnak számít. Ez sokat segített, sokkal jobban és lazábban tudtam kezelni az egész felvételi folyamatot, bár azért sosem bíztam el magam, nem akartam koppanni.

Mit vársz az egyetemtől?

Szeretnék fejlődni és olyan dolgokat tanulni, amiket eddig nem tudtam. Leginkább a nyomdai órákat várom, hogy kipróbáljam mindazt, amit elméletben már tudok. Illetve szeretnék betekintést nyerni más szakokra is.

Mik a hosszú távú terveid a szakmában?

A legnagyobb vad vágyam talán egy saját stúdió nyitása lenne. De egyébként mindenképpen egy stúdiónál tudnám elképzelni az életemet hosszútávon, vagy a sajátomban vagy máséban. Hogy külföldön vagy Magyarországon, azt még nem tudom, majd elválik.

A grafikus létről

Hogyan néz ki a tervezési folyamatod, melyikek a kedvenc fázisaid a munka során?

A tervezési folyamatom elég eltérő még jelenleg, de szerintem mindig az adott feladattól/problémától függ az, hogy hogyan állok neki. Először is kávét főzök, és kutatok, inspirálódok, majd koncepciót készítek. A koncepcióm sokat alakul a tervezés során, de szeretem, ha van egy fix gondolat, amihez mindig vissza tudok nyúlni és ami egy biztos támpontot ad a projektnek. Ezeknél szeretek a dolgok mélyére ásni és logikailag mindent balta biztosan felépíteni.

A tervezés elején sokat skiccelek, bár van, hogy annyira élénken bennem van, hogy mit szeretnék vizuálisan létrehozni, hogy rögtön gépen kezdek el dolgozni. Aztán van, hogy visszatérek a papírhoz, de ez nagyon változó. Tovább nem részletezném, de törekszem a kutatás-tervezés-kivitelezés hármasba kapaszkodni, illetve előre és hátra ugrálni közöttük. Van, hogy valami nem működik úgy ahogyan szeretném, ezért visszatekintek és felülvizsgálom a kutatásomat vagy éppen a tervezésemet.

Szerintem fontos, hogy mindig ellenőrizzük önmagunkat. Számomra ezáltal az egész fázis szerethető, de legjobban a végeredményt szeretem látni, azt, hogy valami jól működik.

Hogyan jellemeznéd a grafikai stílusod jelenleg?

Csapongó, tanuló, önfelfedező. Figyelek az aktuális trendekre, szeretem kipróbálni azokat, de igyekszem kialakítani a saját stílusomat is. Most még szeretek mindenbe belekóstolni, úgy gondolom sosem tudhatom mi az, amit majd igazán megszeretek.

Számodra alkotóként, designerként mik a legfontosabb tervezői értékek?

Precizitás, ambíció és tudatosság.

Miket érzel a legnagyobb erősségeidnek a jelenlegi tudásodban, amikben már magabiztosan mozogsz?

Egyértelműen a tipográfia, plakáttervezések és branding. Ezek számomra azok a területek, amikbe bármikor szó nélkül bele merek vágni.

Mikben szeretnél tovább fejlődni a következő időszakodban?

Kiadványtervezéssel szeretnék többet kísérletezni, illetve jó pár új programot megtanulni. Szeretnék motion design-t tanulni és felkeltette az érdeklődésemet a sound design is, úgyhogy az biztos, hogy nem fogok unatkozni egy ideig. Mindig kitalálok valamit, amiben tudnék még fejlődni, szerintem a fejlődésnek sosincs vége.

Mit gondolsz melyik személyiségjegyeidet tudod jól kamatoztatni a szakmai munkád során?

Maximalizmusomat, kommunikációs készségemet, ambiciózus személyiségemet leginkább. De az alázatosságom és kalandvágyam se utolsó.

Melyik eddigi munkádra vagy a legbüszkébb és miért?

A „L’ESPACE” magazin rebranding projektemre. Azt éreztem, hogy ebben a projektben fejlődtem leginkább, vizuálisan sikerült egy egyedi világot létrehoznom, ami reflektál arra is, hogy milyen rendszerben tervezek/gondolkodom.

Panka 10 kedvence:

  1. Milyen zenét hallgatsz munka közben?
    Van egy ilyen hülye berögződésem, hogy mindig a projekt hangulatához/munka hangulatához választok zenét. Szóval minden előfordulhat, van olyan is, hogy csak az SP számok segítenek rajtam. De mostanában ezt a lejátszási listát kezdtem el csinálni, úgyhogy a jövőben valószínűleg ezt fogom hallgatni.
  2. Melyik a kedvenc betűtípusod?
    Jelenleg Luigi Gorlero – Ribes, alig várom, hogy használjam valamilyen projekthez. A Collletttivo oldalán tölthető le.
  3. Melyik a kedvenc színed?
    Sötét olajzöld és a „nagyonkék”.
  4. Melyik a kedvenc grafikai stílusirányzatod?
    Experimentális tipográfia szerelmese vagyok jelenleg.
  5. Ki a kedvenc kortárs terveződ?
    Asztalos Ádám / Ugly but useless betűit imádom!
  6. Milyen grafikai felületet szeretsz a legjobban tervezni?
    Kiadványok.
  7. Melyik a kedvenc arculatod?
    Inota Fesztivál arculata nagy kedvencem volt idén
  8. Melyik online platformon nézed a legtöbb grafikai munkát?
    Instagram
  9. Melyik a kedvenc grafikai programod?
    Illustrator, de csak azért, mert ezt használom a legrégebb óta. Egyébként vetekedik az Indesign-al.
  10. Mi az álomprojekted?
    Egy fesztivál/múzeum arculat, vagy bármi, ami egy nagyobb kulturális témájú projekt.

+1 Generalista vagy specialista típus vagy?
Szerintem specialista 🙂

Panka munkáit itt is követheted: